Táguló Dimenziók - A 3D-s mozi varázsa
A filmtörténet Nagykönyvében a lapok már 115 éve íródnak, de az utóbbi pár évtizedben a krónikásnak sűrűbben kellett forgatnia a tollát, mint annak előtte bármikor. Minderről pedig azért beszélünk, mert az új kultfilm, az Avatar mind a filmtörténetben, mind pedig a nézői szokásokban robbanásszerű változást hozott.
Blue-box kontra CGI
Míg nálunk 1972-ben Rajnai András Pirx kapitány kalandjai című sci-fi opus magnusában trükktechnikai vívmányként blue-box technikával kombinálva kávéfőző-űrhajót, kenyérkosár-űrállomást alkalmazott, addig a világ nyugati felén megint valami úri huncutságot eszeltek ki a kapitalista filmesek. Ez nem más volt, mint a CGI, teljes nevén Computer-Generated Imagery, azaz a számítógépen létrehozott kép, ismertebb nevén digitális animáció.
Star Wars vs. Terminátor
2D-s CGI-t a világon először az 1973-as Feltámad a vadnyugat című filmben használtak, míg a 3 dimenziós kép a film folytatásában, a Futureworldben (1976) volt látható először, ahol is egy számítógép által generált kezet és arcot alkotott Edwin Catmull és Fred Parke. Az átütő siker azonban nem ekkor történt, és a közönség nem a virtuális kéztől és arctól fogott padlót, hanem attól, hogy az 1970-es évek végétől a filmipar szűkösnek érezte a Földet, és a világűr felé fordította a kamerákat. Új, szent őrület vette kezdetét, amikor 1977-ben a filmvászonra beúsztak a birodalmi csillagrombolók, fénysebességre ugrott a Millennium Falcon, és lézerkardok hasították a különböző bolygók légkörét. Azt ma már minden magára valamit is adó fiúóvódás tudja, hogy a Csillagok háborúja nagy csillagközi ütközetei egy fekete krepp-papírral bélelt banános kartondoboz mélyén játszódtak, de azt már kevesebben, hogy a filmtörténet második 2D-s CGI technikáját is ebben a filmben alkalmazták. Az új technika teremtménye a Halálcsillag tervrajzai voltak. Míg a közönség ámult-bámult egy-egy technikai megoldáson, addig a filmes szakma ódzkodva alkalmazta a számítógépes animációt, egészen A mélység titka című filmig. A filmbéli animált vízi lény ugyanis megszerezte a filmnek a legjobb vizuális effektért járó Oscar nevű aranyszobrocskát. Innentől kezdve aztán nem volt megállás. Következett a Terminátor 2., amelyben a T-1000-es modell szinte lefolyt a vászonról, és alakváltoztató képességével teljesen lenyűgözte a nézőket. Természetesen ez a film is meghozta az Oscart. A két film azonban nemcsak az Oscarok miatt rokonítható, hanem mindkét filmet bizonyos James Cameron rendezte, aki – mit tesz Isten – az új csoda, az Avatar rendezője is.
Feltámadnak a dinoszauruszok
Ahhoz azonban, hogy a mozifilmben valami történjen, Hollywoodban is történnie kell valaminek. És 1993-ban történt is. Egy őrült tudós egy eldugott szigeten felélesztette a dinoszauruszokat, de annyira, hogy a dinoszauruszok második hőskora még ma sem áldozott le. A siker titka nem elsősorban a történetben volt, mert az két mondatban elmondható, és nem is a morális tartalmak rázták meg a világot, hogy szabad-e belenyúlni a génállományba, hanem az, hogy a mozivászon előtt szinte mindenkinek tele lett a gatyája a Tirannoszaurusz Rex láttán. Ez annak volt köszönhető, hogy a Jurassic park hibátlanul ötvözte a számítógépes animációt és az élő színészek alakítását. Aztán csak két évet kellett várni arra, hogy a Walt Disney Company a Pixar céggel összefogva elkészítse az első, teljes egészében számítógép animáción alapuló filmet, a Toy Storyt. A siker megkérdőjelezhetetlen volt, Hollywood pedig behódolt a számítógépek hatalma előtt.
Szemüveget a nézőnek!
A nézők a következő nagy ugrást akkor érzékelték, amikor a filmvászon sík felülete görbülni kezdett, és a pénztárnál egy piros-kék papírszemüveget is nyomtak a pattogatott kukorica és az üdítő közé. Először csak rövidebb filmbetéteket és kis természetfilmeket lehetett 3D-ben nézni. Amíg a rendezők az újító próbálkozásokkal kóstolgatták a nézőket, addig az igazi mélytengeri ragadozó, az effektek profi szakértője lapult a mélyben, akárcsak filmtörténeti kassza- és Oscar-díjsiker filmjének tárgya, a Titanic. Igen, ismét James Cameronról beszélünk, aki a Titanic után egyszerűen azt nyilatkozta: „Én vagyok a világ királya.” Ha a Titanic című filmmel a korona Cameron fejére is került, azt azért meg is kell tudni tartani. És mint láttuk, James Cameron nem tétlenkedett. Az elmúlt évek alatt egy teljesen új kamerarendszert alkotott, amely megépítéséhez a szem dimenziókülönbség-érzékelő képességét vette alapul. A kamerában nem egy, hanem két lencse található, amelyek az emberi szemekhez hasonlóan képesek a fókusztávolságukat messzebbi, illetve közelebbi tárgyakra irányítani, akárcsak a pupilla. Ahhoz, hogy ez a két kép egyesülhessen, magas felbontású videómegjelenítő rendszerre volt szükség, amit szintén Cameron fejlesztett ki. Cameron az emberszemű kamera mellett még egy fontos dolgot alkotott, ez pedig a Facial Performance Replacement, az FPR. A rendszer lényege, hogy a digitális szereplőket eddig soha nem látott részletességgel képes megjeleníteni. Ezen összetevők hatására az ember valóban úgy érezheti, benne van a filmben. És bár az Avatar előtt már létezett néhány egész estés 3D-s mozi – Beowulf, Véres Valentin 3D, Végső állomás 4, Jonas Brothers: A koncert 3D –, az igazi áttörést Cameron hozta el.
A világ legdrágább filmje
Azonban ez a sok hűhó nem ingyen volt. Cameron 1997-ben a Titanickal a világ akkori legdrágább filmjét hozta létre, most pedig ezt ismét elmondhatja magáról. A 20th Century Fox majd 500 millió dollárt tolt az Avatarba. Persze azért óvatos is volt a filmóriás, hiszen több céget is bevont ahhoz, hogy ez a kolosszális összeg meglegyen. Így kívánták biztosítani, hogy az esetleges bukás ne rántsa magával a filmvállalatot. Egyébként a 20th Century Fox pénzemberei akkor már megnyugodnak, ha a film bevétele eléri a 250 millió dollárt, ugyanis ez elég jó indulás a játékok, programok és egyéb Avatar-termékek forgalmazásához. Egy filmnek a nyitó és a záró képe mindig hangsúlyos. A mi történetünk első jelenetében egy francia testvérpár áll 3 frank nyereséggel, a záró jelentben pedig egy amerikai technikai zseni, aki csapatával azon szorong, hogy negyedmilliárd dollár minimum összejöjjön. Akik azonban arra számítottak, hogy az Avatar csapata, James Cameronnal az élen, majd jó nagyot bukik, erősen tévedtek. Lapzártánkkor a film 1,2 milliárd dollárt kaszált, és még sehol sincs a vég. Az már nagyon valószínű, hogy az Avatar megelőzi a világ legtöbb bevételt termelő filmjét, a Titanicot (1,8 milliárd dollár), amely szintén Cameron munkája. Ez a dicsőség alaposan felforgatja Hollywood döntéshozóinak napi rutinját, de a profi pénzemberekre nem a tutyimutyizás a jellemző. A Toy Story 3 már 3D-ben jön ki, és bejelentették, az első két részt is újradolgozzák.
Pornó és progresszió
Persze a bennfentesek már tudni vélik, hogy nagyon gyorsan tágul számunkra a negyedik dimenzió is, és gyakorlatilag védőfelszerelésben kell majd moziba mennünk. A 4D-s technika alatt szokás érteni, hogy a székeink mozogni fognak, ha például hatalmas robbanást látunk a filmben, az arcunkba csapódik a víz a háborgó tengeren, és természetesen érezni fogjuk a gyönyörű nők illatát is. Azt azonban a kedves olvasó fantáziájára bízom, hogy mindez hogyan fog kombinálódni 3, illetve 4D-s pornófilmben. Merthogy az első 3D-s pornófilm forgatása már elkezdődött. Természetesen fejlesztésekben a tévégyártók sem maradhatnak le, hovatovább mintha előbbre lennének a filmeseknél. Ma már elvileg semmi akadálya, hogy a nappalinkban kapkodjuk a fejünket a n’avik nyilai elől, de a 2010-es focivébét is nézhetnénk 3D-ben, ugyanis Dél-Afrikából a Sony 3D-s kamerái is közvetíteni fognak. A trendváltást jól mutatja, hogy az elektrotechnikai újdonságok egyik legnagyobb kiállításán, a Las Vegas-i Consumer Eletronic Show-n idén januárban a legnépszerűbbek a 3D-s adások vételére alkalmas tévék voltak, és a szakemberek azt jósolták, hogy 2013-ban az eladott tévék egynegyede lesz képes 3D-s műsorok vételére. Az élményt 3D-s Blue-ray lejátszó, 3D-médiacenter és hagyományos mozgóképet 3D-ssé alakító algoritmus teszi teljessé. A cég fő tartalompartnerei pedig a Dreamworks és a Technicolor. A piacon már kapható is az első 3D-s Blue-ray lemez, a Szörnyek az űrlények ellen.
Robert de Niro bibircsókja
Aki elkeseredik, hogy hová lesz a művészet és a színészi kvalitás, hiszen az Avatar is mellőzte a sztárokat, az bízzon egy keveset a józan észben. Csak nem gondoljuk komolyan, hogy Hollywood sztárjai végleg kimaradnak a 3D-s buliból? És jó, ha azt is tudjuk, a színészi munkát nem a 3D öli meg, ugyanis az már jó régen legyilkoltatott a számítógépes technikával. A mészárlásban jelentős szerepelt vállalt a Szörny Rt. csapata, Shrek és barátai, és sorolhatnánk tovább. Persze ez így megint nem igaz, mert pusztán annyi történt, hogy az animáció valódi konkurense lett a hús-vér színészetnek. A 3D-vel riogatók például abba belegondoltak-e, hogy nem biztos, hogy mindenki mindent 3D-ben akar látni, és ezt a rendezők is pontosan tudni fogják. Például a Forrest Gump vagy mondjuk a Becstelen Brigantyk esetében jó tudni, hogy ez nem a mi dimenziónk, mi csak megnézzük ezt a történetet. A 3D valószínűleg az újdonság varázsa után egy eszköz lesz, amely nagyon sok embernek fog örömet okozni. A színészi munkát a 3D pedig egyáltalán nem csorbítja, pusztán annyi lesz a különbség, hogy eddig Robert de Niro bibircsókját 2D helyett 3D-ben látjuk majd. Azonban mindez egy gyönyörű színésznő finom vonásainál – a dekoltázsokról nem is beszélve – valahogyan majd csak elviselhető lesz.
Utazás a Holdba
Georges Méliès több mint 500 filmet (legismertebbek: Dreyfus-ügy, Utazás a Holdba) rendezett. Ő építette az első filmstúdiót Európában és Georges volt az első a világon, aki storyboardot használt filmjeihez. Méliès varázslatos trükktechnikát alkalmazott: többek között a bűvészek színpadi trükkjeit, valamint a filmesek stop-motion eljárását és a kasírozást. Filmjeiben még vadul gesztikuláló színészek voltak, de ő az első kitalált cselekményt forgató rendező. Az 1920-as évek közepére teljesen tönkrement. 1928-ban a Montparnasse pályaudvar egyik játékárusában felismerték az elszegényedett rendezőt, és egy öregek otthonában helyezték el.
Hogyan készülnek a 3D-s figurák?
A 3D-s számítógépes animáció főbb alkotói munkafolyamatait tekintve a festészet, a szobrászat, a fotográfia és a filmkészítés ötvözetének tekinthető. Az első ilyen munkafolyamat a modellezés, ami a szobrászathoz hasonlítható. A megmozgatni kívánt modellhez a topológiája alapján egy csont/ízület rendszert kreálnak. A virtuális marionett különböző irányítókat kap, így azt az animátor manipulálni tudja. A Toy Story Woody nevű szereplőjéhez például 700 specializált animációs irányítót használtak.
Mennyibe is kerül a 3D?
1995 és 2005 között a széles körben vetített filmek effektköltségeinek átlaga 5 millió dollárról 40 millió dollárra ugrott. Egy stúdióvezető elmondása szerint 2005-ben a filmek több mint a felénél alkalmaztak jelentősebb effekteket. A 2000-es évek elején a számítógép generálta ábrázolás vált az uralkodó különleges effektussá. A technológia olyan pontra ért el, hogy lehetővé vált a virtuális kaszkadőrök alkalmazása, amik már-már megkülönböztethetetlenek a helyettesített színészektől. Számítógép alkotta statiszták is megjelentek a tömegjeleneteknél, jelentősen csökkentve egy-egy film büdzséjét.
Magyar Találmány Hollywoodban
A fényelés az a folyamat, amikor a film utómunkálatai során az eredeti kép egészén vagy egyes részein színkorrekciót hajtanak végre. A hollywoodi filmkészítők legkedveltebb digitális fényelőrendszere magyar fejlesztésű, a legkomolyabb filmes utómunka-stúdiókban és animációsfilm-stúdiókban ezt használják.
Feltámad a vadnyugat
A vadnyugat a filmben egy úgynevezett „theme park”-ban támad fel, ahol a vendégek újraélhetik a cowboyos ütközetek borzongását.
A cowboyokat robotok személyesítik meg, amelyek öntudatra ébrednek, és a csetepaté váratlanul kiszámíthatatlanná válik.
Szöveg: Czifrik Balázs
Címkék: 3D mozi Avatar James Cameron
2010. 03. 04. 07:30:11 | Frissítve: 2010. 03. 08. 12:44:21 |
HA TETSZETT, OSZD MEG MÁSOKKAL IS!
Kapcsolódó cikkeink
- Táguló Dimenziók - A 3D-s mozi varázsa
- 3 nő, akiért márciusban bemegyünk a moziba
- JOY: Kalandpark
- JOY: Akiket 2010-ben a legjobban várunk
- CKM: Bunyó (x)
- JOY: Moziajánló: Egy boltkóros naplója
- JOY: Erotika a filmben
Értékeld!
