Playboy Nagyinterjú - Andy Vajna

Andy Vajna,interjú,playboy interjú,playboy nagyinterjú,nagyinterjú,filmügyi biztos,producer,hol
Forrás: PLAYBOY / Nánási Pál
Előfizetek

A hőstermelő. Életének 74. évében, hosszú betegség után hunyt el a nemzetközi filmipar meghatározó sztárproducere, a nemzeti filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos, akire 2011-es Playboy Nagyinterjújával emlékezünk.

Andrew G. Vajna több mint tíz éve adott a Playboynak nagyinterjút. A hollywoodi producer azóta áttette székhelyét Budapestre, és amerikai szuperprodukciók tető alá hozása helyett most kormánybiztosként próbálja segíteni a magyar filmgyártás talpra állását.

andy vajna,nagyinterjú,playboy nagyinterjú,interjú,kormánybiztos,filmügyi kormánybiztos,producer,sztárproducer
forrás: PLAYBOY / Nánási Pál

Tegnap hunyt el Steve Jobs. Mit gondol róla, a művéről?

Nem ismertem személyesen, de kicsi a világ, közös volt az ügyvédünk. Tőle nagyon sokat hallottam róla. Fantasztikus agy volt, a 21. század talán legfrissebb észjárású gondolkodója. Olyan távolra látott, amit nekem is elég nehéz felfogni.
Én ráadásul nem is értek a kütyükhöz, de számomra fantasztikus dolog volt, hogy mennyire megkönnyíti az ember életét az iPhone meg az iPad. Ma ezek annyira hozzánk tartoznak, mint a kezünk vagy a lábunk.

Hogyhogy nem ért a technikához? Manapság a filmkészítés elképzelhetetlen nélkülük.

A filmeknél nem ezeket a technikákat használjuk. Ott egész más irányba haladunk.

Jobs elég nehéz ember volt és kollégáival is keményen bánt. Törvényszerű, hogy ha valaki eredményt akar elérni, ilyennek kell lennie?

Nem tudom, hogy vette rá az embereit arra, hogy többet produkáljanak, mint amit általában elvárnak tőlük. Gondolom, nagyon izgalmas motivátor volt.

Ön hogyan motiválja a munkatársait?

Korbáccsal és cukorral. Mindkettőre szükség van. Nagyon fontos érdekessé tenni a folyamatot, hogy az emberek örömmel merüljenek el a probléma megoldásában. Ahhoz, hogy valami olyat alkossanak, ami különleges – ez a „cukor” kell hozzá. És, sajnos, a korbács is: ami pedig a folyamatos felügyelet.

Malibui lakásának falán számtalan relikvia mellett ott vannak a bekeretezett Rambokések. Fontos Önnek, hogy szem előtt legyenek ezek az emlékek?

A Rambo három részével eltöltöttem vagy hét-nyolc évet. Fontos szakasz volt ez az életemben, és ezek a kések emlékeztetnek azokra a néha nehéz, néha dicsőséges pillanatokra.

Amikor James Cameron 11 Oscart nyert a Titanickal, azt üvöltötte: „Én vagyok a világ királya!” Érzett valaha hasonló eufóriát?

A legizgalmasabb dolog, amikor a „gyerek” – a film – megszületik, és először nézem végig együtt a közönséggel. Árgus szemmel figyelem, mennyire működik a film: hogy reagál a közönség, mikor nevetnek, mikor szisszennek fel, mikor ijednek meg. Vagyis hogy sikerült-e őket elbűvölni.
Akkor érzem „királynak” magam, amikor pozitívan reagálnak.

andy vajna,kormánybiztos,nagyinterjú,playboy nagyinterjú
forrás: PLAYBOY / Nánási Pál

Mennyire lehet kiszagolni a sikert? Azt, hogy érdemes belefogni egy munkába, mert az eredmény a végén „ütni” fog?

Minden filmről, amit idáig csináltam, úgy gondoltam, érdemes belefogni. Ha előre tudtam volna, hogy nem működik, akkor megspórolhattam volna azt a pénzt és energiát, amit belefektettem. De sajnos ez nem így megy. Soha nem lehet tudni 100%-ban a végeredményt. A legfontosabb az, hogy bízzál abban, amit csinálsz, és hogy legyen egy víziód, hogy mit szeretnél belőle kihozni. Hogy mit szeretnél látni a végén. Általában azok a filmek sikerülnek, ahol ezeket tényleg véghez tudod vinni. Van, amikor ez a vízió köddé válik menet közben. Néha azért, mert a rendező másképp látja, vagy a színész másképp gondolja. Vagy amikor az egész csapat széthúz, nem egy irányba viszi a filmet. Akkor a lényeg elveszhet valahol út közben.

Az utolsó nagyinterjút 10 éve adta a magyar Playboynak...

Szinte tegnap...! Sajnos ez azt jelenti, hogy 10 évvel öregebb lettem...

Hová jutott azóta Hollywood?

Vannak problémáim az irányokkal. Szerintem a stúdiórendszer teljesen megöli az individualitást. Nagyjából folyamatosan ugyanazt a filmet gyártják, csak a helyszín és a körítés változik. De általában ugyanazt a formulát működtetik. Annyira félnek attól, hogy az év végére hogy néz ki majd a bevételi oldal, hogy minimális kockázatot sem vállalnak. Vannak kivételek. Amikor például James Cameron csinál egy Avatart 3D-ben, tisztára digitálisan, olyan színészekkel, akiket nem is ismertünk korábban, és elkölt rá egy óriási összeget, az egy erős rizikó. De fantasztikus eredménye is lett. Íme, egy tehetséges ember, aki mindent feltett arra, hogy az ötletét megvalósítsa. Minden szabályt áthágott, és ettől lett nagyon erős a filmje. Meglepte a nézőket. Pedig manapság ez elég nehéz.

Látott mostanában jó filmet?

Az utolsó 4-5 hónapban nem volt sok időm moziba menni, mert nagyon elfoglalt a bürokrácia. Most minden energiámat abba ölöm, hogy segítsem a magyar filmgyártás talpra állását. Filmeket ezért nem nagyon néztem. Más kérdés, hogy az utolsó pár hónapban nem is hallottam eget rengető filmalkotásokról.

Teljesen áttette a székhelyét Hollywoodból Budapestre?

Nem adtam fel Hollywoodot, sőt, nagyon komoly terveim vannak még ott . De most a budapesti feladataimra koncentrálok. Amíg ez nem sikerül, és nem indul be a magyar filmgyártás, addig itt van dolgom.

Politikusok, bürokrácia... Mi a vonzó ebben a csomagban?

Ha rutinszerűen ugyanazt csinálod minden nap, akkor elég unalmasak lesznek a hétköznapjaid. Én próbálok mindig valami újat találni, és lehetőleg mindig valami nagyobb kihívást. Aztán azt megvalósítani. Az biztos, nagy kihívás számomra, hogy tudunk-e itthon a filmszakmának olyan irányt szabni, amire büszkék lehetünk később. Kíváncsi vagyok, segítenek-e a filmkészítői tapasztalataim ebben. Most még nem látjuk a végét, úgyhogy csak azt tudom mondani: remélem, hogy igen.

Hogy érkezik egy ilyen felkérés? Jön egy telefon, hogy: „Kedves Andy, Orbán Viktor vagyok, át kellene alakítani a magyar filmgyártást”?

A miniszterelnökkel tavaly nyár közepén találkoztam. Nagy általánosságokban beszéltünk a filmekről, de már akkor is felmerült, hogy érdekelne-e engem, hogy részt vegyek a magyar film megújításában. Pár hónapra rá találkoztunk újra, és akkor konkrétan rákérdezett, hogy elvállalnám-e a mostani pozíciómat. Azt is megkérdezte, hogy egészséges vagyok-e, és hogy mennyire bírom a kritikát. Persze igent mondtam, mert szerintem ez egy jó, érdekes munka.

Mitől az?

Ha otthon ülsz egyedül a sikereiden, az nem jelent semmit. Amikor a mozikat csináltam vagy ezt az éttermet építettem, mindig az volt a célom, hogy a sikert megosszam az itteni emberekkel, a moziba járó közönséggel. Ha e vállalásunk sikeres lesz, akkor Magyarországnak pozitív imidzset, pozitív irányt adhat.

Gondolom, azért számolt azzal, hogy rengeteg érdeket fog sérteni, amikor a korábbi rendszert felszámolja.

Én nem így gondolkozom. Nem foglalkozom azzal, kit sértek meg és kit nem. Nem szomorkodom azon, ha valakinek rossz véleménye van az útirányról. Várjuk meg a végeredményt, és majd akkor nézzük meg, hogy jó irányba változtak-e a dolgok. Hozzáedződtem, hogy ágyúval lőnek rám. Ez mindig is így volt – nem újdonság.

Mi az, amit érdemesnek talál megtartani a magyar filmből?

Vannak nagyon tehetséges rendezők, színészek és írók. Szerintem tágabb perspektívát kell adni nekik. Nem kell őket megváltoztatni, csak kitágítani a látókörüket. És ha ez sikerül, akkor szerintem lépést tudunk tartani a világgal. Valahogyan azt kell a filmkészítőkben elültetni, hogy el tudják magyarázni az ő szempontjukat úgy, hogy az a nézőnek érthető és érdekes legyen. Mert ebből áll ez a világ. Vagy tanítjuk a nézőt, vagy segítünk neki valamilyen információval, vagy szórakoztatjuk, vagy megijesztjük, vagy megnevettetjük. Valamit mindenképpen csinálnunk kell.

És ezt elfelejtették itthon?

Hát, nem tudom...

andy vajna,filmügyi biztos,kormánybiztos,hollywood,producer,sztárproducer
forrás: PLAYBOY / Nánási Pál

A Kontroll című filmet szokta emlegetni mint jó példát.

A Kontroll volt az egyik olyan magyar film, ami kilógott a sorból. Szerintem a Kontrollnak is van sok problémája mint film, és ha megkérdezné a rendezőt, Antal Nimródot, ő is el tudná ezeket sorolni. De mégis, valahogy egy más, frissebb irányt képviselt.

Mennyi időt kapott arra, hogy végigvigye a változást?

Nincs határidő.

Önmagának csak kitűzött valamit...

Szerettem volna, hogy már négy hónappal ezelőtt elinduljon az a pályázati folyamat, melyen az alkotók támogatást igényelhetnek. Sajnos, ez csak most sikerült. Úgy gondolom, jövő év végére látni fogunk változásokat. Új filmeket, és egy kis differenciát.

Miért kezdett tárgyalni a Magyar Mozgókép Közalapítvány több mint ötmilliárdos tartozásáról? Ez is az Ön feladata volt?

Ez például nem. De nem bírtam nézni a tehetetlenséget, úgyhogy a csapatommal a nyakamba vettem az egész problémát. Kiharcoltam az államtól a pénzt, hogy ezzel segítsek rendbe hozni a szakmát. Lealkudtam a bankokkal a tartozás összegét, és most majd lealkudom a producerekkel is. Az egészen biztos, hogy mindenki boldogtalan lesz: a bankok nem kapják meg a teljes pénzüket, ahogy a producerek sem. Az állam pedig fizethet.

Jól hangzik. Ahogy az is, hogy Kelet-Európai Terminátor-filmeket kell gyártani, mert átvette a hatalmat az amerikai producer.

Ezekre a véleményekre általában csak legyintek és továbblépek. Összeállítottunk ugyanis egy bizottságot, amely dönt majd arról, melyik filmterv érdemes a támogatásra. És ez a bizottság nem az én ízlésem szerint fog dönteni. Biztos vagyok benne, hogy nagyon pozitív eredményeket fog hozni. A személyes ízlésemet különben vállalom, de nem próbálom az akaratomat ráerőltetni senkire, és kizárólag az én víziómat forszírozni.

Kivel durvább tárgyalni? Amerikai producerekkel vagy magyar politikusokkal?

Politikusokkal nagyon keveset tárgyalok. Ahogy azt már mondtam, inkább a bürokrácián nehéz áttörni.

andy vajna,kormánybiztos,producer,nagyinterjú,playboy nagyinterjú
forrás: PLAYBOY / Nánási Pál

Utalt rá, hogy a miniszterelnök is érdeklődött a hogylétéről. És most mi is: hogy van?

Jól vagyok. Itt vagyok, és bírom a gyűrődést. Minden rendben.

Hogyan sikerült legyűrnie a rákot?

Számomra az volt a legfontosabb, hogy megértsem a betegséget. Hogy legyen egy elképzelésem arról, miként tudom legyőzni. És higgyek benne. Mert az elején a különböző orvosok különböző terápiákat javasoltak. És ha megálltam volna az elsőnél, akkor lehet, hogy nem lennék ma itt. Addig kerestem, amíg tényleg megértettem, hogy mi az a módszer, ami a legjobban segít. Ez eltartott körülbelül hat hónapig.

Hogy fogadta a betegséget?

Ez is egy kihívás volt. Ezt is le kellett győzni.

Megváltoztatta a gondolkodásmódját?

Az ember azt hiszi, hogy változni fog – mint ahogy Jobs is elmondta ezt a híres stanfordi beszédében. Hogy megpróbálja átértékelni az életét. De ez rövid ideig tart, mert az ember memóriája is nagyon gyorsan „gyógyul”. És amikor azt gondolod, hogy meggyógyultál, visszaáll minden a régi kerékvágásba, és ugyanazzal az energiával és hőfokkal veted bele magad a munkába és az életbe.

Mindenen ilyen gyorsan és pragmatikusan túllép?

Igyekszem nem tudomást venni a rossz dolgokról. Legbelül dolgozom rajta, hogy ne azzal foglalkozzak, ami rossz éppen van, hanem azon, hogy mit kéne csinálni ahhoz, hogy ez megváltozzon.

Nemrégiben elveszítette a fiát, Justint. Hogy lehet elviselni egy ekkora tragédiát?

Ezen soha nem leszek túl. El kell fogadnom a sors döntését, és együtt kell vele élnem. Nem tudok megbirkózni azzal a gondolattal, hogy Justin nincs. Minden percben velem van, és együtt éljük át az örömöket és a bánatot. Ugyanúgy itt van mellettem, mint ahogy annak idején.

Van, aki igazán közel áll Önhöz? Akivel megoszthatja bármilyen gondolatát?

Persze. Vannak olyan barátaim, akik jobban tudják, hogy mit fogok csinálni, mint én magam.

Miért csak egyszer nősült?

Nem is tudom... Nem találtam olyan párt, aki mellett úgy éreztem, hogy ott a helyem. Hogy ott a jövőm.

Mit keres egy nőben? Mi a fontos?

Rövid távon persze hogy a kinézet és a szexualitás a fontos. De hosszú távon a partnerség, a támogatás, a megértés és a bizalom a legfontosabb. No és hogy meg tudjon nevettetni.

Keresi még azt, aki ennek megfelel?

Állandóan. Inkább az a probléma, hogy ha megtalálod, tudod-e, hogy ő az igazi. Ez a nehéz kérdés.

Általában jóval fiatalabb nőket látunk az oldalán. Miért?

Inspirálnak a fiatalok. Érdekes dolog. A moziba járó közönség is leginkább a 16 és 25 év körüli fiatalokból kerül ki. Nekem meg nagyon fontos, hogy ezzel a generációval valahogy tartsam a kapcsolatot. Talán ez az egyik oka, hogy a fiatalabb nőket választom. Engem ez pozitív irányba terel és arra sarkall, hogy megértsem azt a nyelvet és gondolkodásmódot, amit a fiatalok képviselnek. És azt, hogy mi szórakoztatja, mi érdekli őket. A munkatársaim is többnyire fiatalok. Ez pedig energiát ad az egész lényemnek. Lelkileg én is 18 éves vagyok. Kívülről már nem annyira – de belülről biztos.

Amikor a magánéletével belecsúszik a bulvárba, hogy kezeli?

Nem kezelem. Próbálom nem kezelni.

Zavarja?

Igen. Könnyű lenne azt mondani, hogy nem zavar – de persze hogy zavar. Főleg az, hogy felületesen kezelik a másik ember életét. Annyira foglalkoztatott ez, hogy volt is egy filmtervem. Egy bulvárújságíróról szólt, és egy magyar filmet szerettünk volna csinálni róla. Tehát adott egy lány, aki komoly újságíró, és fantasztikus riportokat készít. De a mamája megbetegszik, ezért pénzt kell szereznie. És el kell neki vállalni olyan dolgokat, amiket idáig nem csinált volna meg. Például egy olyan bulvársztorit, amivel tönkreteszi valakinek az életét – mindössze azzal, hogy kicsit színesebben írja meg a történetet. Aztán a dolgok megfordulnak, és vele történik meg ugyanez. Ő lesz a bulvárújságíró, akinek tönkreteszik az életét.

andy vajna,nagyinterjú,playboy nagyinterjú,interjú,filmügyi kormánybiztos,kormánybiztos,producer,hollywood,terminátor
forrás: PLAYBOY / Nánási Pál

Amerikában mennyire izgalmas a média számára – például egy Terminátor-film elkészítésekor?

A filmeket a legjobban a színészek tudják eladni, ezért ők kerülnek az érdeklődés középpontjába. De ha egy lap mélyebben meg akarja ismerni a mozi hátterét, a koncepcióját, olyankor előkerül a producer és a rendező is, hogy nyilatkozzon.

Amerikában mennyire folyik bele a politika a filmgyártásba? Készülhet például film megrendelésre?

Nem. Legalábbis mostanában nem. A második világháborúban voltak lelkesítő propagandafilmek, de szerintem azok sem politikai megrendelésre készültek.

A Top Gunról szokták mondani, hogy az az amerikai légierő toborzófilmje.

Szerintem ez fordítva történt. Azt a filmet nem lehetett volna megcsinálni anélkül, hogy az Air Force részt ne vett volna benne – nincs az a filmes, aki azt a technikai hátteret biztosítani tudta volna. De beszálltak, mert tetszett nekik a történet. Mindenkinek pozitív volt az imidzse. Még a rosszfiú is megjavult a végére.

Úgy tűnik, hogy a filmekben egyfolytában lobog a zászló, és Amerika mindig győz.

Szerintem ez belemagyarázás. Inkább az a jellemző, hogy a happy endre koncentrálnak. Nekik az a fontos, hogy a közönség úgy érezze, az elmúlt két órát érdemes volt a moziban tölteni.

Mi a különbség az amerikai és a magyar hős között?

Tessék: mondjon egy magyar hőst!

...

Szerintem a pozitív történetek nagyon jót tennének az országnak. Jó lenne, ha sokkal erősebben hinnénk magunkban. A film nagyon hatásosan befolyásolhatja az emberek életét: az audiovizuális folyamat erősen megérint. Sokkal hatásosabb, mint egy hirdetés. Szerintem jó lenne, ha lennének olyan emberek, akikre fel tudunk nézni. Meg az is, ha nem csak azt látnánk a magyar filmekben, hogy megvertem a feleségem, meggyilkoltam a szomszédomat, és nyomorult módon csövezek valahol egy híd alatt. Szükségünk lenne pozitív hősökre. Akik lehetnek teljesen hétköznapi emberek is – de egyetértesz velük, tudsz értük drukkolni, tudod szeretni őket.

nagyinterjú,playboy nagyinterjú,andy vajna,kormánybiztos,filmügyi kormánybiztos,hollywood,producer
forrás: PLAYBOY / Nánási Pál

Miért nyitotta meg a Nobut?

Úgy gondoltam, nagyon jó lenne, ha Budapest is azok közé az európai városok közé tartozna, ahol a legmagasabb gasztroigényeket is ki lehet elégíteni. Egy ilyen étterem nyitása fantasztikusan izgalmas dolog, és ha valaki élvezi ezt a színvonalat, akkor Budapesten hadd jusson hozzá – ahogy Milánóban, Münchenben, Párizsban vagy Londonban. Mi is egy fontos főváros vagyunk, miért ne lehetne nálunk is ilyen választék?

Mit gondol a magyar „gasztroforradalomról”?

Örülök, hogy kezdünk igényesek lenni arra, amit megeszünk – és a körülményekre is. De még jobb, hogy kezdünk vigyázni az egészségünkre.

Hogy tölti a szabadidejét?

Interjúkat szervezek magamnak! (nevet) Régebben síeltem és teniszeztem. Most
próbálok visszatérni ahhoz, hogy beleférjen egy kis mozgás is a napirendembe. De leginkább azt élvezem, hogy sok emberrel találkozom. Rengeteget tanulok tőlük. Akár egy filmben: figyelem azt, hogyan reagálnak szituációkra. Mi az, ami boldoggá teszi őket? Min sírnak, min nevetnek?

Filmtervek foglalkoztatják még?

Nagyon izgat Egyiptom és a fáraók élete. És minden, ami az egyiptomi mitológiával összefügg. De állandóan foglalkoztat valami: soha nincs olyan, hogy a sarokban üldögélek egyedül. Vagy ha esetleg igen, akkor is olyan filmen jár az eszem, amit jó lenne megcsinálni.

Az interjú a Playboy 2011 novemberi számában jelent meg.
3D grafika: Bajkov Valentin / Delov Digital, Stylist: Flórián Kata, Smink: Kis Réka, Fotóasszisztens: Sütő Krisztián

Tovább olvasok
Heti trendi eyecandy

A hétfői jócsaj-mustra folytatódik!

Szívbetegeknek nem ajánljuk Stephanie fenekét

Hogy is van a mondás a nagy kofferekről?

Ne maradj le a legfrissebb hírekről

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy mindig azonnal értesülj mindenről.

Egyéves előfizetés (10 lapszám) 9950 Ft helyett csak 4950 Ft, így lapszámonként csupán 495 Ft.

Csak 4950 Ft

Weboldalunkon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy jobban megismerjük a felhasználói viselkedést és érdeklődést, valamint ezek segítségével személyre szabjuk és javítsuk a reklámokat. Weboldalunk használatával ezen feltételeket ön automatikusan elfogdja. További információkat az adatkezelési tájékoztatóban olvashat.
Megértettem