Így jártunk az Űrben! - űrsiklók
A Discovery űrrepülő ablakaiból decemberben utoljára vethetett űrhajós pillantást Földünkre. Az Atlantis és az Endeavour még egyszer-egyszer szakad el Cape Canaveral indítóállomásának elektromos köldökzsinórjától. Közel harminc év és majd’ egymilliárd repült kilométer után nyugdíjazzák az Egyesült Államok űrsiklóflottáját.
Nyomukban már ott az új generáció: az űrturizmus jövendő hiperjárművei. A Mercury, a Gemini és az Apollo programok sikerei után az elavult amerikai űrjárműparkot felváltotta az új flotta: az űrsiklók. Még Gerald Ford elnök idején írta ki az USA kormánya az új járművek megtervezésére, megépítésére és üzemeltetésére vonatkozó pályázatát, melyet a privát szférában tevékenykedő konkurencia tökéletes hiányában, nem túl meglepő módon, a Nemzeti Légügyi és Űrhajózási Hivatal (NASA) nyert el. A multimilliárd dolláros szerződést az állam részéről már a következő elnök, Jimmy Carter jegyezte ellen 1979-ben: a megállapodás értelmében a megbízott vállalta, hogy öt, hordozórakétájától az atmoszféra peremén megváló, Föld körüli keringésre alkalmas járművet épít, és azok segítségével ellátja az USA mindenkori vállalt kötelezettségeit az űrkutatással és a nemzetközi műholdak karbantartásával kapcsolatosan.
Az első holdraszállás tizedik évfordulója után nem sokkal el is kezdődött a lázas munka, melynek során 1984-re megszülettek a Challenger, az Atlantis, a Discovery, a Columbia és az Endeavour űrsiklók.
További érdekességek és újdonságok az űrrepülés világából a januári Playboyban. Már kapható!
Címkék: űrjárművek
2010. 12. 28. 04:33:23 | Frissítve: 2010. 12. 28. 21:34:21 |
HA TETSZETT, OSZD MEG MÁSOKKAL IS!
Értékeld!
