Magyarországon nyugdíjba vonul a MIG-29
Az utolsó Lovagok
Búcsúztatni jöttünk egy nagyvadat. Egy olyan nagyvadat, amely mindenkiben tiszteletet, vagy ha mást nem, egy halk elismerést mindenképpen kiváltott.
A világ minden pontján ő volt a légi bemutatók sztárja, mindenki, aki tehette, fotóztatta magát vele. A már megjelenésében is tekintélyt parancsoló légi ragadozó, a levegő egykori ura, a MiG–29-es Magyarországon nyugdíjba vonul.
A utónk halkan gurul a kecskeméti légitámaszponton az egyik – mint megtudjuk – lefedés felé. Igen, lefedés, és nem hangár. A hangárban ugyanis szerelik a gépeket, és szigorúan őrzött terület, míg a lefedés alatt csak pihen a vasmadár, és azt várja, hogy a műszakisok felkészítsék, majd kivontassák az indító zónába. Én a MiG–29-ről csak filmeket és képeket láttam eddig, illetve legendás képességiről hallottam történeteket, és azt hittem, van fogalmam a vadászgépről. Azonban nekem is elakad a lélegzetem, amikor méltóságteljesen begurul mellénk egy igazi MiG–29-es.
Úgy tűnik, nem csak engem, az erősebbik nem képviselőjét nyűgöz le a látvány, mert kolléganőnk is halkan felsikkant, mintha csak George Clooney lépett volna mellé.
A levegőben
A MiG–29-esek fölött azonban – akármilyen impozánsak is – eljárt az idő. Felújítás hiányában sem technikailag, sem a harci értéket tekintve nem állják már meg a helyüket. Különösen nem egy NATO-tagországban. Mindezek ellenére egy MiG–29-esben ülni olyan, mintha Ferrarit vezetnénk. A két hajtómű szó szerint bepréseli az ülésbe az embert, majd fönt, több ezer méter magasban, elszabadul a pokol.
A vadászpilóták mesélik, hogy repülés közben valaki énekel, valaki üvölt, de nyugodt és semleges arccal senki sem vezet egy MiG-et, mindenkin úrrá lesz az eufória. De tévedés ne essék: hiába az önfeledt öröm, a szertelen vagányság, ez mind csak látszat. Jó példa erre, hogy az éles vadászrepülés köszönőviszonyban sincs, mondjuk, a Top Gunnal vagy a Vasmadarak című filmmel. A repülés és a vadászat – miközben valóban eufórikus élmény – egyben nagyon szigorú szabályok mentén történik, ahol a meggondolatlanságnak, a szabályoktól és előírásoktól való eltérésnek nincs helye.
Ne feledjük, ezek a férfiak nem hollywoodi színészek, akik bukósisak nélkül motoroznak a pálmafákkal övezett tengerparton, hanem katonák, akik 10 millió dolláros gépet vezetnek, és a legkisebb hiba is komoly áldozatokkal jár. Persze a két idézett film a támaszpont és a repülés hangulatából mégiscsak átad valamit, bár a filmvásznon közel sem érzékelni azt a dübörgést – 160 decibel! –, amely a MiG üzemhangja, és az is nehezen átadható, ahogy a kerozinszagtól terhes levegőben méltóságteljesen felizzik a vadászgép egyik, majd másik hajtóműve, és a felszállás előtt ez az erőgép szinte szétrobban a belepréselt kitörni kész energiáktól.
A kecskeméti támaszponton a végső kivonásig még egyelőre a MiG–29-esek és pilótáik is készültséget adnak, illetve gyakorlatoznak. A készültségadás olyan huszonnégy órás szolgálatot jelent, amelyben két vadászgép állandó, teljes harckészültségben várja a felszállási parancsot. Ha valamilyen gépet ellenőrizni kell vagy földre kényszeríteni, akkor az egyik gép kellő távolságot tartva láthatatlan marad, és így fedezetet adva biztosítja az intézkedő társat. Az együttműködéshez nagyfokú bizalom és összeszokottság kell, de ez a vadászpilótáknál egyáltalán nem probléma. A Dongó század például ünnepi vacsora keretében fogadja be az újoncokat, és ekkor kapja meg az új pilóta a század citromsárga selyemsálját is.
Címkék: MIG-29 nyugdíjba vonul
2010. 08. 27. 06:03:03 | Frissítve: 2010. 08. 26. 12:15:05 |
HA TETSZETT, OSZD MEG MÁSOKKAL IS!
Értékeld!
